Milyen hatással van
az emberre a faanyag? A statisztikák alapján csak az emberek 2-5%-ánál fejlődik
ki egy allergiás érzékenység a fa anyagának egy vagy több összetevőjével
szemben. Bár, ha az ember sok, potenciálisan mérgező anyaggal érintkezik és
elegendően hosszú ideig dolgozik ezekkel, növekszik az
allergiás reakció esélye. És határozottan állítható, néhány faanyaggal mindenki
találkozik.
Sok por, beleértve
a fa porát és forgácsát, közepesen izgatja a szem és az orr érzékeny
nyálkahártyáját, könnyezésre és orrfolyásra késztetve. Néhány fa, mint például
a nyugati vörös cédrus és a rózsafa képes különösen kellemetlenné válni.
Azonban más faanyagok, melyeket izgató hatásúaknak nevezünk, képesek még
kényelmetlenebb bőrkiütést okozni, melyet gyulladásos vagy allergiás
bőrgyulladásként minősítenek, azonosítanak. A kiütés általában egy hasonló
vörös, megduzzadt terület, mely pattanásban jelenik meg, első kialakulása
tipikusan a bőr szöveteiben az ujjak között található. Ilyen jellegű fák közé kell sorolni a fekete akácot, cocobolo, ébenfa,
oleander, selyem vagy szaténfa, mamutfenyő és a tiszafa.
Bárhogyan is, az ember allergiás
típusú kiütést szerez, először meg kell bizonyosodni a felől, hogy bizonyos
irritáló fákban megtalálható egy vagy több kémiai anyaggal van-e kapcsolatban.
Ha több ízben is kapcsolatba kerül az emberi test ezekkel, kialakul egy nagyobb
allergiás hatás (lappangási periódusnak nevezett időtartam, mely 5 naptól 6-8
hónapig tart). Ha történetesen ez kifejlődik, a kiütés a mérgező borostyánhoz
hasonló, vörös kicsi különálló viszkető daganatok.
Az izgató anyagú
fák közé soroljuk a ciprus, balsafa, bükk, nyír, szilfa, brazíliai zöldfa,
mahagóni, jávorfa, mirtusz, vörösfenyő, babérfa, lucfenyő, nyugati
vörös cédrus, teak.
Hozzáfűzve a
faporhoz, a penészek gyakran áttételes reakciókat váltanak ki. Egy, amely
jelentősen nagy hatással bír: Crytostroma corticale penészgomba. Ez a penészfajta „vidáman”
él számos keményfa háncs és szíjács közötti részében, különösen a nyír és a
jávorfában. Ez a penészgomba felelős a márványos SPALTING kialakulásáért és a „nyírháncsos
köhögés megbetegedésért” mely egy olyan állapot, ahol a légzőrendszeri
allergia valamennyi tünete megtalálható.
Ha van aszpirin
allergiánk, legyünk óvatosak a fűz és a bükkfával. Mind ezeknek a fajtáknak a
szalicil anyagának koncentrációja (ez volt az aszpirin elődje) mind az egyéni
érzékenység szükséges csak az esetleges ráhatásnak, mint a fűrészpor szaga,
reakciót vált ki.
Soha ne mondjunk „nem”-et
a porálarcra. A fával dolgozók körében a szaglószervi és légzőrendszeri rák
kialakulásának lehetősége 5-40-szer nagyobb, mint a nem fával dolgozók körében.
Habár a kutatók még nem azonosították a pontos rákot okozó alkotóanyagot
(főként azért, mert a betegségnek hosszú a lappangási ideje, 30-tól 50 évig),
néhány pontban nyilvánvaló a fűrészpor magas csersav tartalma, mint a mogyoró,
tölgy, nyugati vörös cédrus, és a bürök.
Ha érzékenyek
vagyunk a fűrészporra, dolgozzunk jól szellőztetett helyen (mely egyben
csökkenti a penész kialakulását), igyekezzünk kerülni a nedves fával való
munkát, amennyire az lehetséges, gyakran mosakodjunk
és zuhanyozzunk.
Ha kialakultak az
ismétlődő kiütések vagy légzési problémák, forduljunk orvoshoz vagy
bőrgyógyászhoz
(forrás: www.citynet.com/albertfp/toxic.htm)
A lenti táblázat 2 forrásból származó információkból áll. Az első egy cikk,
mely az American Woodturner-ben
jelent meg 1990 júniusában. (Eredetileg Bruce Taylor adta fel a rec.woodworking
levelező fórumra. A szerző a Ohio
Vallez Woodturners Guild-ből kapott erről információt
w3.one.net/~ovwg/Tips-Toxictz.html címen – a fordító megj.)
A második cikket Roy Banner készítette, egy Torranceben (Kalifornia állam) élt faesztergályos, aki 1989-ben sokkban halt meg, miután egzotikus faanyaggal
dolgozott (ld.: www.mimf.com/archives/toxic.htm).
Roy adatait már évek
óta gyűjtötte számos forrásból. Én nem tudok dönteni, számos információ
eredetiségét illetően és több faanyag tekintetében saját magunk végezzünk
kutatást. Ez legyen a kiindulópont. Szintén szükséges lenne ellenőrizni az
amerikai Növények Bőrtani Adatbázisát a bodd.ef.ac.uk/BoDDHomePage.html,-en habár számomra nagyon nehezen
követhető volt.
Egy végső
megjegyzés: Ezen adatok nem tesznek különbséget a forgácslap ragasztójának
hatása, vagy a szódium vegyszerrel kezelt fenyők
anyaga között, mely anyag a kékesedést hivatott megakadályozni. Nem vagyok
tájékozott a sokféle fűrészpor és vegyi anyagok tekintetében, mint például az
olajok, ragasztók, stb.
Fa veszélyességi
táblázat
|
Fafajta |
Hatás |
Testrész |
Forrás |
Hathatóság |
Előfordulás,
terhelés |
Rizikó faktor |
|
Afromosia |
I |
E,R |
D |
nagy |
eseti |
M |
|
Alder |
I |
E,S,R |
D |
nagy |
? |
? |
|
Angelico |
I |
E,S,R |
D |
nagy |
? |
? |
|
Arborvitae |
I |
R |
? |
? |
? |
? |
|
Ash |
I |
R |
? |
? |
? |
? |
|
Bald cypress |
S |
R |
D |
kicsi |
eseti |
L |
|
Balsam Fir |
S |
E,S |
LB |
kicsi |
eseti |
L |
|
Beech (bükk) |
S,C |
E,S,R |
LB,D |
közepes |
általános |
M |
|
Birch (nyír) |
S |
R |
W,D |
közepes |
általános |
M |
Black Locust
|
I,N |
E,S |
LB |
nagy |
általános |
H |
|
Blackwood |
S |
E,S |
W,D |
közepes |
általános |
M |
|
Boxwood (bukszus) |
S |
E,S |
W,D |
közepes |
általános |
M |
|
Cashew |
S |
E,S |
W,D |
kicsi |
eseti |
L |
|
Chechem |
I |
E,S,R |
W,D |
nagy |
eseti |
M |
|
Cocobolo |
I,S |
E,S,R |
W,D |
nagy |
általános |
H |
|
Dahoma |
I |
E,S |
W,D |
közepes |
általános |
M |
|
Ebony (ébenfa) |
I,S |
E,S |
W,D |
közepes |
általános |
M |
|
Elm (szilfa) |
I |
E,S |
D |
kicsi |
eseti |
L |
|
Fir (erdei fenyő) |
I |
E,S |
W,D |
kicsi |
eseti |
L |
|
Goncalo Alves |
S |
E,S |
W,D |
közepes |
Eseti |
L |
|
Greenhearth (brazíliai
zöldfa) |
S |
E,S |
W,D,S |
igen nagy |
gyakran |
H |
|
Guarea |
S |
E,S |
D |
igen nagy |
eseti |
H |
|
Hemlock (bürök) |
C |
R |
D |
? |
ritka |
? |
|
Iroko |
I,S,P |
E,S,R |
W,D |
nagy |
általános |
H |
|
Katon |
I |
R |
? |
? |
? |
? |
|
Kingwood |
I |
E,S |
|
? |
? |
? |
|
Mahagany, American (amerikai mahagóni) |
S,P |
S,R |
D |
kis méret |
ritka |
L |
|
Mahagany, African (afrikai mahagóni) |
S |
S,R |
D |
nagy |
eseti |
H |
|
Mansonia |
I,S N |
E,S |
W,D D |
nagy kis méret |
általános |
H |
|
Manzinilla |
I |
R |
D |
? |
eseti |
? |
|
Maple (jávorfa) |
S,P |
R |
D |
nagy |
általános |
H |
|
Mimosa (sámánfa) |
N |
|
LB |
? |
ritka |
? |
|
Myrtle (mirtusz) |
S |
R |
LB,D |
közepes |
általános |
M |
|
Oak (tölgy) |
S C |
E,S |
LB,D D |
közepes ? |
eseti ritka |
L |
|
Obeche |
I,S |
E,S,R |
W,D |
nagy |
általános |
H |
|
Oleander (oleánder) |
DT |
N,C |
D,W,LB |
igen nagy |
általános |
H |
|
Olivewood (olajfa) |
I,S |
E,S,R |
W,D |
nagy |
általános |
H |
|
Opepe |
S |
R |
D |
kis méret |
eseti |
L |
|
Padauk (burmai fa,
rózsafához hasonló) |
S |
E,S,R |
W,D |
kis méret |
eseti |
L |
|
Pau Ferro |
S |
E,S |
W,D |
kis méret |
eseti |
L |
|
Peroba Rosa |
I |
R,N |
W,D |
nagy |
ritkán |
M |
|
Purplehearth |
I,S |
N |
W,D |
közepes |
általános |
M |
|
Quebracho |
I C |
R,N ? |
LB,D D |
közepes kis méret |
általános ritka |
M L |
|
Redwood (vörösfenyő) |
S,P C |
E,S,R |
D D |
közepes ? |
eseti ritka |
L |
|
Rosewood (rózsafa) |
I,S |
E,S,R |
W,D |
igen nagy |
ritka |
H |
|
Satinwood (szaténfa) |
I |
E,S,R |
W,D |
nagy |
általános |
H |
|
Sassafras (babérfa) |
S DT C |
R N |
D,W,LB D |
kis méret kis méret ? |
általános eseti ritka |
L L ? |
|
Sequoia (óriásfenyő) |
I |
R |
D |
kis méret |
eseti |
L |
|
Snakewood (nyugat indiai
vasfa) |
I |
R |
W,D |
közpes |
eseti |
L |
|
Spruce (lucfenyő) |
S |
R |
W,D |
kis méret |
eseti |
L |
|
Stavewood (simaraba-fa) |
I |
R |
? |
? |
? |
? |
|
Verawood |
I |
E,R |
W,D,S |
közepes |
általános |
M |
|
Walnut, Black (fekete dió) |
S |
E,S |
W,D |
közepes |
általános |
M |
|
Wenge |
S |
E,S,R |
W,D |
kis méret |
általános |
L |
|
Willow (fűzfa) |
S |
R,N |
D,W,LB |
kis méret |
ritka |
L |
|
Western Red Cedar (nyugati vörös cédrus) |
S |
R |
D,LB |
nagy |
általános |
H |
|
Teak (tikfa) |
S,P |
E,S,R |
D |
közepes |
általános |
M |
|
Yew (tiszafa) |
I DT |
E,S N.C |
D |
közepes igen nagy |
általános általános |
M H |
|
Zebrawood |
S |
E,S |
W,D |
közepes |
általános |
L |
A jelzések jelentései:
|
Hatás |
C1 -
rák, KM - közvetlenül mérgező, DT - irritáló, I2 - érzékenységet
okozó, N - hányinger, rossz közérzet, P - túlérzékenység és tüdőgyulladás |
|
Testrész |
C - szív, E - szem, R - légzés, S - bőr |
|
Forrás |
D - por, LB - levelek és kéreg, w - fa, S
- füst |
|
Rizikó |
L - alacsony, M - közepes, H - magas |
(1) Orr és tüdőrák: A statisztikák
azt mutatják, hogy a fával dolgozóknál 40 %-kal
magasabb az esély ennek kialakulására, mint a népesség többi tagjának.
Mindazonáltal a kimutatások ezen ráktípusok esetében
az 1920-1960 közötti időszakból származnak, amikor a bútoripar magasan
gépesítetté vált, kevésbé hatékony porelszívással vagy anélkül.
(2) Ingerlő és
érzékennyé tevő: Azon fafajták, melyek ingerlőek, és reakciót okoznak
röviddel az érintkezést követően és fognak ismétlődően hasonló reakciót
kiváltani, vagy érzékennyé tevők, melyek hosszú lappangási időszakkal
rendelkeznek órákban vagy hónapokban, és esetenként szükséges az érintkezés
mielőtt a kiütések megjelennek. Az érzékennyé tevők sokkal veszélyesebbek, mert
ha már egyszer érzékennyé váltunk, ez egy életen át elkísér, és a hatások egyre
drasztikusabbakká válnak.
(3) Hathatóság: A fa vagy
fűrészpor azon lehetősége mely ártalmat képes okozni, és egyénenként változik.
(4) Rizikó: Megadott fa
megmunkálásának komoly következményeinek minőségi becslése. Ez megosztódik a
hathatóság és előfordulás mérései között, a következők szerint:
|
|
Kis méret |
Közepes |
Nagy |
Igen nagy |
|
Eseti |
L |
L |
M |
H |
|
Ritka |
L |
M |
M |
H |
|
Általános |
L |
M |
H |
H |
Forrás: www.gvwg.ca