Vissza                                       Főoldal
Copyright © 2008 Hobbi Faesztergálás. Minden jog fenntartva.
                       Az aranymetszés használata a faesztergálásban


Mielőtt bárki félreértené, nem a fent nevezett nemesfém, megmunkálására akarunk bíztatni. Az aranymetszésnek valójában semmi köze sincs az aranyhoz. Egy olyan módszer melynek alkalmazásával az általunk készített tárgyak arányosak, a szemnek tetszetősebbek lehetnek.

Az aranymetszés fogalma tulajdonképpen egy szabály, amit a matematikától a művészeteken át a természettudományig minden olyan területen használnak, ahol fontosak az arányok. Alapja a phi (fi) szám, melynek értéke 1,618. Maga a szám a Fibonacci-sorozatból vezethető le (a Fibonacci-sorozat lényege, hogy az egymást követő számok összege megegyezik az utánuk következő számmal). Azonban a sorozatnak van egy igen érdekes tulajdonsága, mégpedig az, hogy az egymás melletti számok hányadosa minden esetben phi. Ezt egy a 90-es években végzett kísérletben bizonyították is, amikor a sorozatot tízmillió számjegyig ellenőrizték.
Azonban nem matematikai tulajdonságai miatt érdekes, hanem, mert a phi egy olyan arányszám, mely a természetben lépten-nyomon megtalálható. Tulajdonképpen az egész élővilág térbeli kiterjedését meghatározza a phi az 1-hez arány. Maga az emberi test is az aranymetszés szabályainak engedelmeskedik.
Amikor az ókori tudósok felfedezték, meg voltak győződve róla, hogy megtalálták azt a számot, amelynek alapján az istenek a világot teremtették, ezért isteni arányszámnak, vagy aranymetszésnek hívták.
Az aranymetszés legfőbb szabálya, hogy egy kompozíció két része akkor aránylik tökéletesen egymáshoz, ha a kisebbik alkotórész úgy aránylik a nagyobbikhoz, ahogyan a nagyobbik alkotórész aránylik az egész kompozícióhoz.
Ez így leírva talán bonyolultnak hangzik, ezért egy egyszerű példán mutatjuk be a használatát.
Adott egy közönséges fedeles doboz, melyet az aranymetszés szabályai szerint készítettünk el. Alakja egyszerű hengert formáz, hogy a szabály megértése könnyebb legyen. A doboz tetejébe díszítésképpen gőzölt akácból egy betétet készítettünk.

Mint, ahogy az alsó képen látható a doboz két fő részből áll, az aljából (A) és
a tetejéből (B).
Tehát az aranymetszés szabálya szerint a doboz alja úgy aránylik a tetőhöz, ahogyan az egész doboz aránylik az aljához.

Azaz:

A : B = C : A
Ugyanez pontos értékekkel:

Ha
A = 54 mm 

akkor
B = 33,37 mm    (A / 1,618)

tehát
C = 87,38 mm

Vagyis    54 : 33,37 = 87,38 : 54

A doboz aljának magassága 1,618 szorosa a tető magasságának, így az egész doboz magassága 1,618 szorosa az alsó rész magasságának.
Természetesen a megvalósítás során nem kell 0,01-os pontosságra törekedni, mert egyrészt ez kézi faesztergálással nagyon nehéz (ha nem lehetetlen), másrészt az arányok szempontjából 1-2 mm-es eltérés a számított méretektől nem szembetűnő.
A doboz tetejébe a gőzölt akác betétet, szintén a szabály alapján készítettük. A betét egyszerűen a doboz tető átmérőjének 1,618-adára esztergáltuk. Tehát a doboz átmérője a betét 1,618 szorosa.

Ez mind szép és jó, de felmerül a kérdés, minden egyes esztergált tárgynál alkalmazzuk a szabályt? A válasz egyértelműen, nem. A hobbi faesztergálás lényege az egyén alkotói szabadságának kiteljesedése, a képzelő erő szárnyalása. Ha minden egyes alkotásunkat az aranymetszés szerint készítünk, munkánk - bár rendkívül arányos lesz - előbb-utóbb egyhangúvá válik. A szabály alkalmazásának akkor van értelme, ha egy adott munka során a tökéletes arányosságra, szimmetriára törekszünk.
Engedjük szabadjára fantáziánkat, mert néha épp az arányoktól való eltérés az az eszköz, amely kifejezi egyéniségünket, munkáinkat pedig egyedivé teszi.