Faesztergályos alapismeretek - I. rész
Sokan kétkedve nézegetik a faesztergályosokat a legkülönfélébb bemutatókon, de ha rá is szánják idejüket és pénzüket egy faeszterga vásárlására, bizonytalanul forgatják a frissen vásárolt késeket és eszközöket, miként is kell őket használni, így hamar a kezdeti lelkesedés hozzáértés híján bizony kudarcá válik. Egyrészt ennek a hiánynak a pótlására tekintsük át lehetőségeinket a faesztergályozás alapjaitól kezdve bonyolultabb technikai megoldásokig. Igyekszünk a részletekre rávilágítani, megértetni a dolgok működésének lényegi részeit, világos technikai magyarázatot adni az eszközöktől kezdve az élezésen, vésőtartáson és használaton keresztül a munkadarab befogásáig és díszítéséig.

Könyvből megtanulni esztergálni, ahhoz hasonlatos, mintha karatézni tanulnánk. Szinte képtelenség mindenre kitérni, hiszen a tapasztalat csak huzamosabb időn keresztül alakul ki. A cikksorozatnak nem is ez a lényege, hanem a lehetőségekhez képest egyfajta segítséget, eligazodást nyújtani az egyes szerszámok és technikák elsajátításában, használatában. A legelemibb alapoktól indulva elsőként tekintsük át a kereskedelemben kapható késeket és vésőket.
Leszúró kés

Vélhetően a legegyszerűbb esztergályos szerszám a leszúró kés. Akárhogyan is, számtalan esztergályos szerszám készül a különféle feladatokra, a legváltozatosabb méretben és formában. A pozitív oldala a dolognak, hogy lényegtelen, milyennel rendelkezünk, hiszen mind azonos módon működik, illetőleg használatos.
1. kép Leszúró kés típusok

A klasszikus vagy standard leszúró kés 3 vagy 6 mm vastag és megközelítőleg 25 mm széles. Alapvetően hosszesztergálás során az egyes részek leválasztására, levágására van tervezve, vagy egy megfelelő mérőeszköz segítségével (kalliper) meghatározott átmérő kiesztergálása történhet meg a használatával. Keresztmetszetét tekintve két alapvető formával, a gyémánt és a téglalap alakkal találkozhatunk. A gyémánt forma a nyél felé szintúgy csökkenő keresztmetszetet mutat, és alapcélja, hogy mérsékelje a vágóél beszorulását és felmelegedését különösen mély beszúrások esetében. A téglalap keresztmetszetű késnél ezt a beszúrás mellett kialakított oldalazásokkal tudjuk megvalósítani, ahol több lépésben érhetjük el a kellő mélységet. A szerszám nyelének általában nem szentelnek különösebb figyelmet, azonban a hosszabb nyél könnyebb irányíthatóságot és biztosabb tartást ad, ami elsősorban mély bevágásoknál hasznos. A túlságosan hosszú viszont inkább már akadályoz, mintsem hasznos a számunkra.
A kés használata nagyon fontos, ne csak egyszerűen "toljuk be" a megmunkálandó anyagba, használjuk a szerszám élét, hasonlóan a többi esztergályos eszközhöz, egyfajta, a képen is látható pályán forgassuk a központ irányába.
2. kép A képen látható ívet igyekezzünk a gyakorlatban követni, egyfajta érintő mentén haladva.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nyelet tartsuk alacsonyan, a nyél emelésével fogást véve egyúttal toljuk is előre a vágóélt, ahol a befejezés egy körvonal leírását követően a központban történik meg. Kellő begyakorlás után a vágásunk gyorsabb és simább, hatásosabb lesz, mely egy tiszta vágásképet ad a rostszálak mentén.
Leszúró kés használata

3. kép Érintő mentén finoman fogást veszünk ...

Adott méretre történő esztergálásnál, ami főként a hosszesztergálásnál döntő, az előzőekben már leírt módon járjunk el. Célszerűen rögzíthető tolómérőt vagy kallipert készítsük kezünk ügyébe, ha jobb kezesek vagyunk, célszerűen a balba, majd két kézzel fogva a szerszámot kezdjük meg finoman a bevágást. A kívánt átmérő elérése előtt bal kézzel tartott tolómérőt az forgó farész alsó, "elforgó" részéhez érintsük, így az igyekszik eltolni a szerszámot, de sokkal biztonságosabb, ha a felső résszel tennénk hasonlóan, hiszen beszorulás esetén az éppen irányunkba vágódna előre.
4. kép ... előretolva és süllyesztve folytatjuk ...

A nyélen maradt jobb kezünkkel irányítva a kést folytatva a bemetszést, a meghatározott átmérőnél a mérőszárak egyszerűen átesnek bemetszésen, jelezve, elértük a célméretet.
5. kép ... és végül a központban fejezzük be.
A mellékelt fotók ezt a folyamatot igyekeznek bemutatni.
6. kép Pontos méretre történő esztergálás, leszúrás. Calliper a bal kézben, miközben a késsel pontos méretet esztergálunk. Többször mérjünk, mint egyszer hibázzunk.
Általános problémák

A legtöbb kezdő az első használatok során az eszköz nevének megfelelően használja a leszúró kést, és habár nagyon hatásosan végzi el a vágást, azonban "rettentő" kiszakadásokkal terhes véglapot eredményez a vágás mindkét oldalán, amely nem felel meg egy doboz vagy éppen egy talpas pohár kialakítására.
7. kép A negatív végeredmény

Ezeken a részeken simító késsel vagy fazon késsel kell tiszta vágásképet kialakítani. Így jogos a kérdés, miért használjunk leszúró kést, ha a feltételezésnek megfelelően a munka nem a kívánt eredményt adja. Nos ne dobjuk el leszúró késünket még, nézzünk egy kissé a dolgok mögé.
A kés - nevéből adódóan - kiválóan alkalmas olyan helyek, árkolások kialakítására, ahol a befejezéshez jobban megfelelő szerszám használatára nyílik mód. Bármely simító kés vagy fazon
kés - a kaparó és koptató kések nem sorolandók ide - használata során, elsősorban a vágással kialakított felületek jelentik a siker kulcsát, és ha kellő mértékű ráhagyással dolgozzunk. Az természetes metódus, hogy a legtöbb kezdő minél kevesebb veszteséggel kívánja elérni a kitűzött célt, olyan méretben és olyan közel dolgoznak a befogó pofákhoz, amennyire az lehetséges. De ez szemben áll a sikeres megvalósítással. Sokkal jobb, ha előre tervezünk, saját magunk számára is elegendő időt szánunk a megvalósításra.

Vájolatos leszúró kés

Természetesen a szerszámgyártók felismerték ezt a problémát, és megalkottak egy eszközt, ami orvosolja ezt a problémát - vájolatos leszúró kés, talán így lehetne magyarra fordítani a megnevezését. Ez hasonlóan működik és használódik a fent ismertetett standard leszúró késhez, köszönhetően a tervezésének, egy tiszta oldalvágású csatornát alakít ki, sokkal szebben kialakított árkolást, amelyet egy hagyományos leszúró kés által nyerünk. Természetesen, mindenki, aki felismeri a szerszám ebbéli jelentőségét, hanyatt-homlok elrohan beszerezni egyet, így javítva munkájának minőségét. A fő hátránya a szerszámnak, annak ellenére, hogy éles élei vannak, melyek a szerszámtámaszon támaszkodnak, a támasz felső részén kettős bevágást alakít ki, valahányszor használjuk. Így aztán, akik csak használták, ezen ok miatt hamar a szerszámospolcra tették, hasznosságát leginkább kis domborulatok vagy ezek sorozatának kialakításakor lehet kihasználni.
Keskeny leszúró kés

8. kép Keskeny leszúró kés egy jellegzetes kialakítása

Másik nagyon hasznos leszúró kés típus a vékony vagy keskeny leszúró kés, mely a gyakorlatban 1,5-2 mm vastagságú, gyártótól függően. Ez egészében különbözik a legtöbb esztergályos szerszámtól. A mélyen kialakított vágópenge a mély bevágásoknál megfelelő stabilitást ad, és elsőrendű amikor nem szeretnénk sok anyagot "elpazarolni", legfőképpen doboz készítések során a fedél és a doboztest elválasztásánál. Ez a vékony kés jó "szemcsézettséget" eredményez a test és a fedél között. Nagyvonalúan úgy fogalmazhatnánk, hogy az előzőekben ismertetett leszúró késekhez hasonlóan használjuk, leengedett nyéllel és középvonalat megcélzó görbe mentén haladva alakítjuk ki a bevágást. A kés geometriája és tapasztalatok alapján gyakran használatos tömörebb, keményebb faanyagokon, szebb külsőt kölcsönözve a véglapon kialakult felületnek, de úgyszintén kevesebb hulladékot eredményez, mikor egy doboz két felét megmunkálva, a fedelet és a doboztestet egymáshoz illesztjük.
Simító kések

Ez lenne mindenki számára a kedvenc eszköz? Nyilvánvalóan nem annak látszik. A simító kések használatosak simító vágásokra, legömbölyítések, domborulatok kialakítására, valamint a véglapok letisztázására, oldalazásra. Számtalan formában és méretben hozzáférhetők a kereskedelemben, melyiket lenne érdemes megvenni? Mindenkinek megvan a saját véleménye ezekkel az szerszámokkal kapcsolatban.
9. kép Simító kés típusok

Néhányan úgy tartják, a széles kialakításúak a legjobbak, míg ellenben mások a keskenyebb élkiképzést részesítik előnyben. Számtalan zokszó hangzik el miattuk, légyen az kerek, szögletes vagy éppen ovális kiképzésű, nem csoda, ha a kezdők inkább kerülik, mielőtt még használatba vennék. Tanácsként annyit tennénk hozzá, érdemes meglátogatni néhány tapasztaltabb barátot vagy bemutatót, ahol mód nyílik ezek kipróbálására. Ebben a kérdésben a személyes benyomás a kulcs, majd minden más a háttérbe szorul, amikor jómagunk egyet a legjobbnak érzünk, és ahogy egyre gyakorlottabbak leszünk a használatában, figyelembevéve az alapokat és szabályokat. Minden egyes kés egymáshoz hasonlóan működik.
Simító vágás

Az első legfontosabb dolog, amit meg kell tanulnunk a szerszámról, a szerszám hegye és szakáll része. A képen a kések bal oldalát nevezzük hegynek, míg értelemszerűen a jobb a szakáll rész.
Kezdjük az alapokat a simítással. Segítségként emeljük meg kissé a késtartót, így jobban láthatjuk majd, ahogy és ahol a kés dolgozik, ilyen természetes segítségnyújtással sajátíthatjuk el a használatát.
10. kép Mindig csak kis fogással kezdjünk!

A simításnál a kulcsszó: a kés vágóélének helyzete, amivel vágunk. Megközelítőleg a kés alsó negyed - szakáll - része az erre legalkalmasabb, de semmiképpen se lépjük túl az él hosszának felét. Kezdők részére javallott, egy filccel jelölni be ezeket a pontokat az élen. Ha itt vágunk, a vágás során keletkező ellenerő a szerszámon át késtartóra adódik át, megfelelő stabilitást és könnyű használatot eredményezve. Ha az él felénél feljebb használjuk vésőnket, az él rész nem lesz alátámasztva, nagy erővel az anyagba "fúródik", hangosan megüti a támaszt, és gyakran spirális alakú vágásnyomot hagy az esztergált felületen.
Ennek megelőzésére koncentráljunk! Figyeljünk az élszalagra, és ha azt tapasztaljuk, hogy a vágás az él középső részének irányába tevődik át, csak egyszerűen állítsunk a kés tartásán, hogy ismét a megfelelő részen vágjunk. Jó megoldásnak tekinthető, ha hozzáértetjük a hátsó élt a forgó anyaghoz, majd a nyélen egy finom fordítással pont akkora fogást veszünk, hogy a szakáll rész dolgozni kezdjen. Az anyag mentén haladva nő az átmérő, a nyélen ellentétes irányú fordítást végzünk, így visszatérünk az alaphelyzetbe. Ha a fogás túl sok, inkább álljunk meg, és többszöri fogásvétellel a szükséges mértékre forgácsoljuk le a munkadarabot.
Elsőre azt fogjuk tapasztalni az élre fókuszálva, hogy kevesebb beakadásunk lesz, viszont vért izzadunk, hogy a célul tűzött formát - pl. egyenes vonalú hengert - elérjük. Igyekezzünk a figyelmünket megosztani az él és a fa profiljának figyelése közt, ez fog segíteni, hogy a kívánt formát tudjuk kialakítani.
Gömbölyítés

Amikor már mesterei vagyunk a simításnak, a következő dolog, amivel próbálkozzunk, a gömbölyítés. Ez az egyik legkeményebb oldala az esztergálásnak. Sokszor fogunk megakadni, nem egyszer elég drasztikusan. Átböngészve az idevonatkozó szakirodalmat, kulcs szerepe ismételten annak van, mely részét használjuk a kés élének.
Egyes terminológiák a kés szakáll részét jelölik meg erre legalkalmasabb résznek, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ilyenkor a kés leginkább a "maga útját járja", és igazán nehéz megfigyelni, hogyan is "vágunk". Gyakorlottabb, professzionális esztergályosoktól gyakran hallani "nem kell látnod, mi történik", de a legjobb, ha tapasztalt vagy, tudd, hogy mit csinálsz. De ha kezdőként vágsz bele a dologba, és még nem vagy egészen biztos a kés használatában, az valóban hasznos, ha látjuk, mi történik a vágóél mentén.
Legtöbben a heggyel történő vágást favorizálják. Ez a legmegfelelőbb pont a vágásra, máskülönben mindenképpen beragadhatunk. Keressük meg az anyagon azt a pontot, ahol a gömbölyítést ki akarjuk alakítani, készítsünk egy "V" alakú hornyot. A bevágás készítésére a hegy a legmegfelelőbb rész, hiszen teljesen az irányításunk alatt tudjuk tartani, nem fog kiugrani, "megtámadni", vagy tönkretenni a végzett munkánkat. Addig marad az adott helyen, amíg tovább nem mozgatjuk. Ami még ennél is több, figyelemmel tudjuk kísérni a vágás folyamatát, időben és megfelelően be tudunk avatkozni. Az egyetlen helyzet, amikor rosszá válhatnak a dolgok, ha a hegytől távolabb kezded meg az esztergálását. Ha ez túlságosan nagyra nő, hamar teljesen ellenőrizhetetlenné válik, aminek a végkifejletét már ismerhetjük az előzőekből.
11. kép A hangsúly a mértékletességen van …

A gömbölyítések kialakításának elsajátításakor az elsők bizonyára kissé magas, "gótikus" formájúak vagy éppen ellenkezőleg, leginkább szögletes alakúak lesznek, de ez ne igazán zavarjon bennünket. A legfontosabb, hogy a gömbölyítéseket beragadás nélkül alakítsuk ki.
12. kép ... folytatva tovább ...
Ennek használata sokkal magabiztosabbá tesz bennünket, egyfajta placebo effektust okoz számunkra. Ha valaki kezünkbe ad egy szerszámot azzal, hogy "gyere, használd", félelmeink, a bennünk feszülő görcsösség és merevség is sokat fog veszíteni ezáltal. A magabiztosság megalapozása ezzel a késsel fontos, ezáltal is jobb formákat és szebb gömbölyítéseket alakítunk ki.
13. kép ... egészen  formás végformát kapunk.

Oldalazás

A korábban leszúró késsel történt oldalak letisztázása, lesimítása simító késsel, a legegyszerűbb, legkönnyebb feladatok közé tartozik. Ennél a kés hegyét használjuk. Kiinduló pontban a nyél alsó helyzetben van, majd olyan módon emeljük fel, egyidejűleg előre tolva és a leszúró késhez hasonló görbét leírva.
14. kép Túlságosan nagy fogás esetén jelentős hőfejlődéssel kell számolnunk, ami a hegy sérüléséhez vezet.

Ennél a pontnál nagyon fontos az élszalag helyzete, ha merőlegesen tartjuk a szerszámot a fára, ahogy mi azt feltételezzük, egy rézsútos irányú vágást fogunk ejteni, mivel az élszalag fogja megszabni a vágás irányát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy magunknak kell a szerszám élét úgy irányítani, hogy az élszalag a vágás irányával vonalban legyen.
15. kép Az él oldalán támaszkodva a véglap is tökéletesen sík marad.
Hogy elsajátítsuk ezt a képességet, tartsuk alacsonyan a nyelet, tegyünk egy gyengéd bemetszést a kés hegyével, a nyél emelésével egyidejűleg toljuk előre, és a már ismertetett görbe mentén vezetve érjünk el a középpontba. Egy jó ötlet, ha a kés sarkát az ellenkező irányba fordítjuk, mivel az így távol tartja a szakáll részt a fától, másrészről egy látványos "esztergályos forma" fogja szinte azonnal követni ezt.
Lekerekítések készítése

Ha már megfelelően tudunk készíteni gömbölyítéseket és tisztán vágással érünk el véglapot, abban az irányban, ahogy szeretnénk, a gömbölyítések készítése egyszerű lesz.
A legfontosabb dolog elválasztani a meghagyni kívánt részt az esztergált résztől. Ezt szintén a kés hegyével alakítjuk ki. Az első vágás egy szög alatti bemetszés távol a gömbölyítéstől, ami azt jelenti, hogy az esztergált részről apró darabok repülnek le. A kés használatának szögét addig változtassuk, amíg egy szögletes vállat nem kapunk eredményül, amely egy egyenes oldalazásba nem fordul át.
Gömbölyítő és leszúró eszköz

16. kép Az átlagosnál szélesebb, de zömök kialakítású szerszám, mondhatni, 2 az 1-ben.

Ez a fajta esztergályos szerszám igen sajátságos, amely egyfajta hibrid kialakítás a leszúró kés és a simító kés között.
Leginkább hagyományos angol késnek tekinthető, a franciáknál található egy hozzá hasonlatos, eredeti nevén a "bedan", ami annyiban különbözik, hogy pusztán az egyik oldalán rendelkezik éllel, ellenben ezzel a késsel, mely kettővel bír. Az oka, amiért egyre jobban elterjed a használata, rendkívül egyszerű, a hosszesztergálás során alkalmazott leggyakoribb eljárások - simítás, oldalazás, lekerekítések, vállak és gömbölyítések készítése - elvégezhetők általa. Így mindössze egyetlen szerszámra van szükség, mint egy különálló leszúró és simító késre. Bizonyos, hogy ennek a cikknek a hatására sem fog mindenki kezét-lábát törve sietni, hogy a megszokott késeit egy hasonlóra cserélje, használata leginkább a professzionális esztergályosok között terjed, az előbb említett ok miatt.
Összegzés

Remélhető, hogy a cikkben szereplő adalékok kiegészítik az olvasók ismereteit e két alap kés használatának tekintetében. Kezdőként leginkább a simítókés adja fel a leckét, inkább többet csiszolnak, hogy az esetleges hibákat eltüntessék a felületről, mint a gyakorlatlan kézbe fogva készítsenek "faesztergályos csigaformát". Mint ahogy a cikk elején jeleztük, ebből aligha lehet elsajátítani teljeskörűen egy-egy szerszám használatát, inkább arra helyeződött a hangsúly - elsősorban a kezdőkre gondolva -, hogyan és miként tegyük meg az első lépéseket, és gyakorlás útján tehetünk szert ezek magabiztos és biztonságos használatára.
Source/forrás: Richard Findley RPT turnerworkshop.co.uk

Fordította: Medvegy János
Fotó: Túri Alfréd
Vissza                                       Főoldal
Copyright © 2008 Hobbi Faesztergálás. Minden jog fenntartva.